Bár nem vág a blog profiljába, mégis ide teszem a kimchi elkészítésének receptjét, három okból:
- A blog törzsolvasóit igencsak érdekelheti ez a téma
- Nincs kedvem most emiatt másik blogot csinálni
- A kimchi alapja a kínai kel. Na ugye.
Elkészítés időtartama: KB. 6 óra
Hozzávalók:
1 fő főzni tudó és szerető koreai (kimchi nélkül a koreaiak nem tudnak sokáig élni, így előbb, vagy utóbb bármely koreai ilyen lesz)
6 fej kínai kel (1-1,5 kg-osok. Semmi más nem jó, hiába erős a kísértés, akkor sem)
2 körte (egy édesebb, puhább, meg egy kevésbé, így nem tudjuk nagyon elcseszni)
2,5 evőkanál reszelt gyömbér (ehhez egy megfelelő méretű gyömbérgyökér)
2 evőkanál préselt fokhagyma (4-5 gerezd)
1 csomó fehér vajretek (4 db van a csomóban, Auchanban kapható, de a retkek legyenek kb. zöldalma méretűek)
1 szál jókora póréhagyma (úgyis csak kb. a felét rakjuk bele, a zöld rész nem kell)
2 nagyobb fej vöröshagyma
2-2,5 dl rizs
2 evőkanál krisztálycukor
jódozatlan durva só
chili paprika
édes fűszerpaprika
461,5 ml halszósz (szardella)
szezámmag,
víz
A kínai kelek előkészítése
A kínai keleket fölnegyedeljük a hosszanti tengely mentén, és kb. a tengerre hasonlítóan sós vízben (35 g só / liter) megmossuk. A daraboláskor leeső külső leveleket félretesszük, ezek nem kerülnek bele a kimchibe, a szósz maradékát viszont lehet majd kienni vele. A megmosott keldarabokat utána a jódozatlan, durva sóval alaposan bedörzsöljük, minden levelét külön-külön. Az így besózott káposztát utána edényekbe elhelyezzük, de úgy, hogy minden káposztát egymás mellé helyezzük, nem egymásra. Az edényekbe rakott káposzták tetejére is lehet egy kevés sót szórni. Tegyünk rájuk 1-1 fedőt aztán hagyjuk őket állni egy olyan helyen, ahol minél kevesebbszer esünk át rajtuk, de félóránként forgassuk meg a káposztákat.
A szósz elkészítése
A rizst beáztatjuk. A fokhagymát nyomóval szétpréseljük, a gyömbért lereszeljük. A gyömbért, ha nem tudjuk, milyen az íze, csak akkor kóstoljuk meg, ha szeretnénk kidülledt szemmel nyüsszögni egy sort. A vöröshagymát lereszeljük, könnyeinket letöröljük, orrunkat kifújjuk, aztán a póréhagymát 3-4 mm-es karikákra vágjuk. A retkek közül egyet juliennre vágunk, aztán mikor már épp unnánk a darabolgatást, a többit kb. akkora kockákra, mint a krumplit szoktuk. A körtéket megpucoljuk és lereszeljük a nagyobb lyukú oldallal. A hozzávalókat külön tálkákban tároljuk. A beáztatott rizst ledaráljuk pl. egy turmixgéppel, majd a vízben ázó darált rizst föltesszük kis lángon főni. Időnként megkeverjük, mígnem tapasztalni kezdjük, hogy kezd ragadós masszává válni. Ez fogja összetartani a szószt.
A rizst a kis fazékban addig főzzük, míg fehér péppé nem válik, állagában hasonlít a tejbegrízre. Ezután levesszük a tűzről és hagyjuk kihűlni a fazékban. Borítsunk le egy teljes doboz fogpiszkálót a konyhaszekrény polcáról, hogy a fogpiszkálók millió felé szóródjanak szét a padlón, a tűzhelyen és a kredencen, de a hozzávalók egyikébe se menjen bele. Rövid, ám velős káromkodás után takarítsuk össze a fogpiszkálókat, dobjuk ki, majd térjünk vissza a kimchihez. A rizspépet rakjuk át a nagy fazékba. A csípős paprikából (ami lehetőleg darabos, nem őrlemény, nekünk kevés volt, ezért Erős Pistával pótoltuk ki) egy 2,5 decis pohárral borítunk a kihűlt rizspépbe, majd még 3x2,5 deci édes fűszerpaprikát. Utána egyesével beleborítjuk a hozzávalókat a tálakból, de ha nem fotózunk éppen a másik kezünkkel, akkor kettesével is beleboríthatjuk.
Mikor minden benne van a fazékban, ráöntünk egy nagyobb adagot a szépen fénylő, ámde dögletesen büdös halszószból, majd az egészet nagyon alaposan összekeverjük, míg egy nagyjából homogén vörös masszát kapunk. Öntsük hozzá a maradék halszószt, és azt is keverjük el. Az elkészült szósz kissé ragadós, és mindent befog, ezért óvatosan érdemes bánni vele. Adjuk hozzá a cukrot, majd azt is keverjük el. A szósz tetejére szórhatunk 2 evőkanálnyit a szezámmagból.
A káposzták előkészítése
Ha minden rendben ment, akkor a káposzták 3 óra alatt eléggé összementek a folyadékveszteség miatt. Az idő elteltével tiszta vízben lemossuk róluk a sót, majd jól kinyomkodjuk belőlük a vizet és egy edénybe helyezzük őket.
Beszószosítás és elrakás
Ezt követően célszerű fölvenni egy nejlon- vagy gumikesztyűt (Bogi a Dexter anyukájának stílusát követő ízléses sárga vegyvédelmi kesztyűt javasolja, amely javaslatért cserébe el is küldhetjük egy adag klinikai nejlonkesztyűért), mert a vörös, enyhén csípős paprikás szósz mindent befog. Kézzel veszünk a szószból, és jó alaposan bekenjük vele a káposztát levélről levélre. A bedörzsöléshez célszerű olyan alátétet választani, ami nem baj, ha szószos lesz, mert szószos lesz. Aztán fogjuk a bekent keldarabot, és belehelyezzük egy erre a célra kinevezett, légmentesen lezárható üvegedénybe. Kicsit össze lehet nyomkodni, meg lehet hajtogatni a káposztadarabokat, hogy kompaktabbak legyenek. A berakott rétegekre egy kis szezámmagot szórunk, majd a tetejére is. Az üveget töltsük ki a belepakolt, szósztól csicsogó káposztákkal, hogy minél kevesebb levegő maradjon benne.
Tárolás és fogyasztás
Már így, frissen is fogyasztható a nyers kimchi. Viszont ezt követően a lezárt üveget tegyük el a hűtőszekrénybe (amit gyorsabban akarunk érlelni, azt kinnhagyhatjuk a nem túl meleg konyhában 1-2 napra), ahol ha minden jól meg 1-1,5 évig eláll fogyasztható állapotban. A tárolt kimchit lehetőleg minél kevesebb levegő érje. Közben a kis lények dolgoznak benne, és folyton változik majd a kimchi íze. Aztán lehet enni kvázi "salátaként' koreai ételekhez, vagy végülis bármihez, meg lehet belőle mindenféle ételeket csinálni, pl. kimchi jigae-t (remélem így írják, de kb. csigének ejtik).
Az elkészítés után a mosogatást célszerű olyan barátunkra bízni, aki szeret mosogatni.
